Hírek

Lovas suttogó vezetőknek

Nagy sikerű írás arról, hogyan kapcsolódik össze a lovak világa, a szervezet- és vezetőfejlesztéssel.

Mielőtt belekezdenénk Bernd Osterhammel best-sellerének bemutatásába, érdemes tisztázni, mit fejez ki a cím, mit is jelent „lovas suttogónak” lenni.A „suttogás” a lóval való bánásmód egy különleges és egyre népszerűbb műfaja. „Suttogni” annyit jelent, mint a ló természetét, egyéniségét és képességeit megfigyelve és figyelembe véve, kölcsönös és erőszakmentes kommunikációval alakítani ki kapcsolatot. Célja, hogy a – szavak nélküli – kommunikáción keresztül lehetséges legyen tiszteletet, lojalitást és bizalmat felépíteni a lóval, hogy az vezetőjének választhassa az embert. Az így kialakított kapcsolat elképesztő teljesítményre teszi képessé a lovat bármilyen kényszerítő eszköz alkalmazása nélkül.

Tisztelet, lojalitás, együttműködés, egyéni képességek kiteljesedése. Olyan célok ezek, amelyek ismerősek lehetnek a szervezeteknek is, a vezetőket és munkatársakat érintő kérdésekben. Éppen ezt a párhuzamot ismerteti Osterhammel, aki korábban egy német tervezőmérnöki iroda ügyvezetője és tulajdonosa volt. Meggyőződéses lovasemberként tartós sikereinek kulcsát szokatlan vezetési stílusában fedezte fel. E humánfókuszú vezetői stílus komponensein vezeti végig fejezetről – fejezetre az olvasót, a lóval való bánásmód metaforáján keresztül. Meggyőződése, hogy minden vállalkozás sikere az ott dolgozók elkötelezettségében, motiváltságában és persze kompetenciáiban rejlik. A szerző bemutatja hogyan kerülhető el a „belső felmondás” állapota, hogyan bontakoztathatóak ki legjobban a munkatársak képességei, hogyan lehet sikeres egy vállalkozás, akár gazdaságilag válságos helyzetben is.

A könyv vitathatatlan erőssége, hogy valódi (üzleti és lovas) életből vett példák támasztják alá az elméletet és módszereket. Mindemellett a lovakkal talán túl gyakran vont párhuzamok kételyeket ébreszthetnek az olvasóban. Akinek nincs saját lovas élménye, sokszor csupán erőltetett szójátékként értelmezheti a hasonlatokat. A „kevesebb, néha több” elv érvényes ebben az esetben is. Hitelesebb maradhatna az írás, ha nem próbálna minden lehetőségnél kihasználni akár egyetlen szótövet is arra, hogy „lovassá” tegyen adott jelenségeket. Megmutatkozna a kapcsolat akkor is, ha csak a konkrét viselkedésmód-, kapcsolódás- és vezetésbeli összefüggéseket hangsúlyozná a szerző.  

Összességében a Lovas suttogó vezetőknek célja az, hogy megmutassa, mi minden tanulható és emelhető át a lovak világából a szervezet- és vezetőfejlesztésbe. Ha nyitottan koncentrálunk az üzenetre, az megérkezik az olvasóhoz, bár igazán a személyes tapasztaláson keresztül nyílhat meg a lovas lehetőségek és élmények teljes értékű tárháza. Az ismerkedéstől a bizalmon alapuló követésig tartó sajátélményű folyamat az, ami hitelesen támasztja alá a lovakkal végzett közös munka hasznát és relevanciáját a vezetőfejlesztésben.